Szombat nálam..

Gondolom mindenki érzett már olyat reggel, hogy ma nem lenne túl szerencsés felkelni és bármihez is nekikezdeni. Csak baj lehet belőle, ha mégis megtesszük..Én bátor voltam, mint mindig. Sikeresen gyártottam is magamnak egy fos szombatot. Kezdjük rögtön a felébredés részénél, ami fél9-kor történt meg. Persze nem magamtól (á miért is hagynának ebben a maradék három napban már, felesleges.) .Drága édesanyám bejött közölni, hogy elmennek itthonról. Hát mondom csodás..ha felkelek netán dél körül, valószínűleg nem tűnt volna fel, hogy egyedül vagyok a házban. Lehet a sors próbál visszaszoktatni a korán kelésre. Tegnap ugyanis a hugom reggel 8-ra beállított ébresztőjére kellett felkelnem. Ő már rég fent volt, kiment az udvarra..ébresztő meg csak szól és szól és senki nem csapja le. Végül igen szép káromkodássorozatot felvonultatva átmásztam hugom szobájába, és akkorát csaptam az ébresztőre, hogy majdnem leesett. Kedvem lett volna hugomra is, de végül elvetettem az ötletet. Ilyenkor a visszaalváás igen nehézkessé válik, mikor az ember ideges..Így rövid időn belül én is meguntam a próbálkozást ma is, akármennyire is "szupörhíró" vagyok..
A reggel igencsak rányomta a bélyegét az egész napomra. Bár ma végre nem a lustaság győzött és elmentem megvenni egy könyvet. Csupán 2 hónapja halogatom a megvételét...azóta 5-ször elköltöttem a rá szánt pénzt is, de most büszkén jelentem: MEGVAN. :'D
Ez is érdekes jelenség, hogy akárhányszor beteszem a lábam Budapestre, ziherfix, hogy nem jövök haza anélkül, hogy valami félőrült be nem támadna valahol. Most sem volt ez másképp. Vígan várjuk a metrót barátnőmmel, mire a semmiből elénkugrik egy fazon és azt kérdezgeti félig sírós hangon, hogy miért nem jár a metró?Úristen miééééért? Mi a megrökönyödéstől kb megszólalni nem tudtunk, de barátnőm igyekezte elmotyogni, hogy de igen jár...És valami csoda folytán 1 perc múlva mégis megérkezett a metró. Ám a fickó ahelyett, hogy megnyugodott volna, másokat kezdett zaklatni, azzal, hogy "önök szerint miért késnek ennyit a szerelvények?miért?miért?miért?" Akár az óvodás, semmi épkézláb válasszal nem elégedett meg, újabb miértek áradatát zúdította a gyanútlan utazókra.. Nekünk sajnos le kellett szállnunk pár megállóval odébb, de azért remélem valaki tudott számára meggyőző magyarázattal szolgálni..


Majd a napokban lesz egy nyárösszegző iromány is..akit netán érdekelne mivel foglalatoskodtam én ezen a nyáron. Ezt abejegyzést nem terveztem, de ez a nap egy kicsit betette a kaput nálam..:'D
És most VÉGRE elvonulok és belekezdek a könyvbe, amit ma vettem, és remélhetőleg nem tervez ellenem senki terrorakciót az este folyamán és nyugodtan aludhatok. Szép estét mindenkinek.

Kezdetek, Álmok és a többi..

Tegnap (vagy már ma?) megérett az elhatározás. Lesz blog. Megint. Csak most egyedül. Régebben 2 barátnőmmel vetettük bele magunkat blogírásba. Hatalmas tervekkel, hogy mi majd.. Naponta írunk,szórakoztatjuk a rengeteg olvasót..éppen csak világot nem váltunk. Hamar beleuntunk, egyre ritkábban lettek új bejegyzések, jelentéktelen dolgokról, amik legfeljebb minket szórakoztattak. A blog megszűnt.
Egy ideig nem is éreztem semmiféle késztetést az írásra. Vagyis arra, hogy nyilvánossá tegyem őket. Születtek írások, de főként a saját magam szórakoztatására, nem látta őket senki. Most sem az olvasottságra játszom, de örülni fogok, ha valaki elolvassa őket, ne adj isten véleményt is mond róla. :) Mivel megszállott blog olvasó vagyok, láttam rengeteg féle témájú blogot és mindegyik másért tetszett ( vagy épp nem, de azokat értelemszerűen nem nagyon olvasgattam, hogy bővebb véleményem legyen róla) . Van, aki simán a napjait írja le, de akad olyan is akinek ez az egész az írói pálya kezdetét jelenti.. Hogy én hova fogok tartozni? Nem tudom. Egyszer talán újságíró leszek. Pár éve már ez a terv. Valószínűleg nem is fog 2 év alatt 180 fokos fordulatot venni, és nem lesz belőlem atomfizikus (2-es fizikaosztályzattal? Simán.) .
Na itt sem világmegváltó írásokra kell számítani, de azért nem is a sajtossóska receptjét és egyéb frappáns baromságokat fogok ide írni... legalábbis igyekszem.:D No, akkor hajrá..