Gyűlölöm a helyzetet, amiben most vagyok. Mint, mikor egy úszni nem tudót beledobnak a mély vízbe. Egy embert, aki egész életében rettegett a mély víztől. Az agyat elborítja a pánik, semmi másra nem tud gondolni, csak arra, hogy jut ki onnan. Átfut az agyán, hogy mi van, ha ott és akkor vége. Ennyi volt? Dehogy. Segítségért kiált, de nem hallják. Az ujja vége hirtelen a medence széléhez ér és megkapaszkodik. Megkönnyebbül és megpróbál kimászni. Már fél lábbal a medence szélén áll, amikor visszalökik. Kétségbeesve küzd. Meghallják a segélykiáltást. Csak érjenek oda időben.. Megmenekült. Sosem akar többé mély víz közelébe menni. Pedig lenne egyszerűbb megoldás..
Meg kéne tanulnom "úszni"..
Nem kell feltétlenül megtanulnod úszni. Elég, ha a barátok bedobnak ilyenkor egy mentőmellényt.
VálaszTörlésMinden csak nézőpont kérdése:) Elég, de nem lehetnek mindig ott.
VálaszTörlésKonfliktust kezelni mindenkinek tudni kell. Nekem az esetek nagy többségében nem megy. Igyekszem mindig kikerülni,távol maradni tőle, de minél inkább erre törekszem, az ellenkezőjét érem el vele.
Szóval, ha úszóbajnok nem is lesz belőlem, az alapokat azért nem ártana elsajátítanom. :/
Csak azt sajátíthatod el, amit átélsz, amit megtapasztalsz. A végkifejlettől függetlenül ezekből persze kell és lehet tanulni is! Érdemes minél hamarabb, mert később egyre fájdalmasabb.
VálaszTörlésJa, és merj nemet is mondani ...
T